Gyermekvárosi csoportok

A Fruska Gyermekotthon és tevékenységeinek bemutatása

 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (a továbbiakban: BAZMGYK és TGYSZ) szakellátási feladatait ellátó egyik gyermekotthona a Fruska Gyermekotthon.

Működési engedélyben meghatározott létszám: 36 fő (3 X 12)

Az elhelyezett gyermekek és fiatalok nevelését, gondozását három családias jellegű csoportban biztosítjuk:

• Kisasszony fészek családias csoport
• Napsugár lak családias csoport
• Tini tanya családias csoport

A csoportok életkor szerint vegyes, nemek szerint heterogén összetételűek.

Szakmailag önállóan szervezi, koordinálja az ellátottak gondozását, nevelését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt) és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM (a továbbiakban: NM rendelet) rendelet alapján.

Alapvető feladatunk a biztonságot nyújtó ellátás, a családi kapcsolatok erősítése, fenntartása, a munkahelyi és önálló életre történő felkészítés, igény és a jogszabályi feltételek esetén utógondozás.

 Kiemelt feladatunk az iskolára való felkészítés, a pályaválasztás, a pályaorientáció illetve az önálló tanulás megtanítása, segítése, a praktikus ismeretek elsajátíttatása, jártasságok, készségek, szokások kialakítása.

Mindhárom csoportban vannak tehetséges gyermekek, elsősorban sport- és művészetek terén. Tehetséggondozásukra nagy gondot fordítunk, támogatjuk őket különböző városi tevékenységekben való részvételben. Szakkörökre, tagozatos osztályba járnak, több helyi – városi – megyei - országos versenyen vettek/vesznek részt, ahol szép sikereket értek el.

Fejlesztjük az önértékelés, a kommunikációs készségeiket, a konfliktus kezelés agresszivitás nélküli megvalósítását, alkalmazzuk a mediáció elméleti, gyakorlati módszereit, eszközeit.

Nevelés-személyiségfejlesztés terén a 13-17 éves korosztályra kiemelt figyelmet fordítunk, új módszerek, eszközök felkutatásával törekszünk az eredményesebb nevelésükre.

Fontos feladatunk a „valós életre” való felkészítés, az akadályok, nehézségek leküzdésére, megoldására való felkészítés, a családi életre, gyermeknevelésre, foglalkoztathatóságra való felkészítés.

A Fruska Gyermekotthon szervezeti felépítése:



Gyámhivatali határozat alapján befogadja a 18-24 (25) éves fiatalokat s végzi utógondozói ellátásukat. A különleges ellátást igénylő, a tartósan beteg és enyhén fogyatékos gyermekek integrált ellátását biztosítja.

 Cél továbbá, hogy az egyéni gondozási-nevelési tervekben foglaltakból rá vonatkozó feladatokat teljesítse, így különösen hogy a gyermekek és a fiatalok hozzájussanak:

• személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén személyiségkorrekcióhoz, személyiségfejlesztéshez, tehetséggondozáshoz,
• a neveléshez, oktatáshoz, gondozáshoz,
• az egészségügyi ellátáshoz,
• a gyógypedagógiai vagy egyéb speciális ellátáshoz, fejlesztéshez, korrekcióhoz,
• életre történő felkészítéshez, foglalkoztatás, munkavállalás előkészítéséhez,
• a szabadidő tartalmas eltöltéséhez, kulturális és sport javakhoz,

Felkészítse őket:

• a pályaválasztásra,
• álláskeresésre, munkahelyi beilleszkedésre,
• az önálló és felelősségteljes életre,

Kapcsolatot tartson:

• a növendékek hozzátartozóival, vérszerinti szülőkkel, rokonokkal,
• iskolájával, óvodájával,
• munkahelyével, munkaügyi szervezettel,
• a gyermek érdekében eljáró vagy kapcsolatot tartó hatóságokkal, intézményekkel, civil, egyházi, társadalmi szervezetekkel,

Szemlélet, eszközrendszer:

• elfogadás
• hitelesség
• következetesség
• bizalom
• biztonság
• szeretettel
• megértés
• demokratizmus

mint alapvető értékek kell, hogy szerepeljenek.

A szolgáltatás:

 Alapvető tételként kell kezelni s a gyakorlatban eredményesen alkalmazni: a családjából kiemelt gyermek-fiatal elhelyezése, gondozása, nevelése a legkevesebb sérülést okozza és segítse a családi szocializációt, ha nem is pótolni, de helyettesíteni akarja és ezzel együtt – párhuzamosan – segítse elő a gondozásból való kikerülés sikerességét, felkészítését a gyermeknek a hazakerülésre, önálló életkezdésre, utógondozásra

 Ennek érdekében:

• az intézményes rendszerbe került gyermek családjának segítése, a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve
• a család elő- illetve felkészítése a gyermek visszafogadására
• fontos a gyermekotthon, csoportok nyitottsága a közvetlen társadalmi környezettel való élő kapcsolat, a szegregáció elkerülése
• elvként és a gyakorlatban megvalósítandónak kell tekinteni azt a tételt, miszerint minimális időre kell csökkenteni a gyermekotthonban töltendő időt – ennek érdekében élővé kell tenni a családi kapcsolattartást
• a gyermek kiemelése a családból, a környezet változása traumatizáló hatású, ennek csökkentése, elkerülése alapvető eleme munkánknak
• fontos a jó előkészítettség, ha már a kiemelésnek meg kell történnie
• alapvető a gyámhivatallal, a szakszolgálattal való együttműködés
• az új otthonba, csoportba kerülés első benyomása kihat a későbbi időre is, a kialakult krízishelyzet (kiemelés) tele van feszültséggel, fokozott érzékenységgel, ezért is maradandók az ilyenkor ért hatások

Individuum nevelés érdekében alapvető feladataink:

• biztosítani kell a stabil szubjektív, szociális és tárgyi környezetet, a megfelelő humanisztikus szemlélettel
• a gyermekek részére alapvető feltétel a személyes élettér és személyes tulajdonú tárgyak, eszközök biztosítása
• rugalmas, szakszerű helyi és egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozása, gyakorlati megvalósítása
• a csoportok szintjén szabályozott napirend, házirend, szokásrendszer, önálló „arculatok” kialakítása
• a családi szocializáció helyi rendszeréhez kapcsolódó, az önállóságot segítő önálló családgondozási funkció feltételeinek biztosítása a csoportgazdálkodásban

Az individuumra ható nevelés feltételezi az alábbi tételek meglétét:

• a személyiség lehetőség szerinti teljes körű ismeretét, beleértve a gyermek anamnesztikus adatait, családi hátterét
• személyiségfejlesztő – nevelőmunka alapjaként kell kezelni a gyermek pozitív tulajdonságainak kiemelését, megerősítését, melyekre lehet az egyéni fejlesztési tervet építeni
• az egyéni fejlesztési tervek, programok együttműködve készüljenek a gyermekkel, közösen kerüljenek meghatározásra a fejlesztendő területek, a fejlesztés üteme, az elérendő cél
• e feladatoknak fokozatosan be kell épülnie a családcsoportok mindennapi pedagógiai, szocializációs munkájába

Az aktuális személyiségállapotú gyermekek személyiségfejlesztés terén jelentkező problémák, melyek fejlesztése kiemelten fontos feladat:

• kapcsolatteremtő és megtartó képesség
• alapvető szükségletek, vágyak azonnali kielégítésének időbeni elhalasztása – ne csak az aktuális élmény vezérelje a gyereket!
• a tanuláshoz, a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képességek kialakítása
• alacsony, de állandó feszültségszint elviselése
• önismeret, önbecsülés, önmagáért való felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, aktuális szinten tartása

Ennek érdekében:

• továbbra is szerepet kell adni a tevékenykedtetésen alapuló személyiségfejlesztésnek
• az egyes szakmai ellátó területek önállóan is, együttműködve is biztosítsák a gyermeki tevékenykedtet és házon belüli és kívüli sokirányú lehetőségeit
• kapjon nagyobb szerepet a fejlesztő játékok, a manuális és kreatív tevékenységek, a sport, zene, művészeti
• kerüljön előtérbe a tehetség felismerése, fejlesztése

A célok elérése érdekében a gyermekotthon szolgáltatásai:

• esetkezelő,
• gondozási-nevelési,
• rekreációs,
• egészségügyi,
• étkeztetési szolgáltatást nyújt,
• kialakítja a napi élet gyakorlatát,
• széles körű kapcsolatrendszert épít ki a gyermekjóléti és gyermekvédelmi hálózatban tevékenykedő társintézményekkel, köznevelési intézményekkel, munkahelyekkel, támogatókkal, egyéb szolgáltatókkal, elősegíti külföldi kapcsolatok kialakítását,